- Részletek
-
Készült: 2023. december 20. szerda, 08:48
Jóakarat, csak ez számít
12 A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. 13 És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: 14 Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. /Lk 2, 12-14/
Keresztyén Testvérek Krisztusban, kedves honlapot olvasók!
Az egyik lelkészi gyűlésen felvettetem egy izgalmas kérdést: mégpedig, ha mi a pásztorok helyében lettünk volna, akkor elindulunk-e a Megváltó jászlához. A válasz az egyik kollégámtól nagyon megragadó volt: „Azoknak az angyaloknak nem mertünk volna nemetondani…”
Eszembe jutott azonnal a Jelenések könyve, hogy különböző pallossal hogyan szaladnak a végítéletet végrehajtani az angyalok. A halál angyalai miképpen jelennek meg az ember feje fölött.
Kicsit, bevallom, megrémültem, de aztán azt mondtam magamban: csak nem voltak ezek alények olyan félelmetesek! Nem tudom elképzelni, hogy az utolsó napok angyalai jönnek el a pásztorokhoz.
Bevallom, kedves Testvér, mindig öröm számomra ezt az igét olvasni. Mindig öröm számomra, hogy a rengeteg rohanás, lelkészi szolgálat közben egy picit megállva eljuthatok én is a betlehemi pusztába.
A csendbe. A nyugalomba. Lehet, hogy csupán csak egy-két bárány béget, amelyik éppen még ébren van. A pásztorokkal együtt én is ülnék a tűz körül, és az élet nagy dolgait vitatnám
meg, féloldalt feküdve, lassan álomra hajtva a fejem. A mai világunk nemcsak Tőled várja el, hogy november eleje óta a karácsonyra készülj, de
mi, lelkészek is decemberben végig hol még adventben járunk, hol már karácsonyozunk. Annyira hosszú az előkészítő időszak, hogy mire odaérünk, már lehet, hogy nem is tudunk mit
kezdeni az ünneppel. Csak szülessen már meg!” – mondta egyik lelkészbarátom, aki a rengeteg szolgálat között szintén kezdett elveszni az adventben és a karácsonyban.
Nos, menjünk most vissza az éppen pihenni kívánkozó pásztorokhoz! Menjünk vissza, hogy meglássuk, ők hogyan várták az Úr érkezését.
Elárulok egy nagy titkot: sehogy. Nem is tudták, úgy, mint ahogyan mi sem tartjuk számon,
hányan születnek név szerint Magyarországon naponta.
Aztán a csöndbe berobbant az angyal és azt mondja: ne féljetek! Hát hogyne félnénk, amikor
a csendben megjön a hang. Hányszor ijedtünk már meg a hirtelen nagy zajra?
De kedves Olvasó, mit üzen nekünk 2023 karácsonya?
Elsőként azt, hogy csendben mi is készüljünk, és ne a rohanás legyen az életünk közepe!!!
Direkt emeltem ki nagybetűkkel, mert ez ugyanolyan felhívás számomra is.
Másrészről pedig halljuk meg az öröm hangját, melyet az angyalok mondtak a csendben:
megszületett, de ami ennél is fontosabb:
„ 14 Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.”
Legyen a karácsony Istenről és az Ő testet öltéséről szóló! Legyen már Övé a dicsőség, hogy
adta ezt az ünnepet az emberek életébe! Legyen már Övé a dicsőség, hogy a végtelen végessé,
az időtlen időszerűvé vált és kisgyermekként eljött közénk!
Más részről, legyen már végre béke! Nemcsak a háborúk sújtotta helyszíneken, hanem a mi
hétköznapi, rohanó szíveinkben is. Legyen már végre béke és szeretet, és ne csak az ünnepet
nevezzük így, hanem mindez valósuljon is meg!
„Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
És a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomoru útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra...”
Írja Ady Endre, de ő is azt erősíti meg, amit én is szeretnék záró gondolatként: jóakarat lenne
egymás irányába. Jóakarattal tekinthetnénk nemcsak szeretteinkre, hanem a másik emberre is.
Legyen ilyen 2023 karácsonya, és akkor egy igazán boldog ünnepet tudhatunk magunkénak
Isten kegyelméből.
ÁMEN
Zahorecz Pál
iskolalelkész