„Aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti [Istent].” (Péld 14,31b)

„Jézus így válaszolt neki [az ifjúnak]: Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!” (Mt 19,21)

Paróczai Sándor

 

1955. december 6-án született Békéscsabán. Válogatott labdarúgó, hátvéd. Beceneve Paróka.
Középiskolai tanulmányait a Vajda Péter Gimnáziumban kezdte, itt, Szarvason kezdett el klubkeretek között futballozni a MEDOSZ-ban. Tizenöt évesen egy véletlennek köszönhetően indult a labdarúgó-karrierje, és máig nem szakította meg kapcsolatát a sportággal. A szertornában is tehetséges kézilabdakapust egy kéztörést követően edzője, Pataki György, aki egyben a labdarúgók edzője is volt, a focisták edzésére hívta, ami olyan jól sikerült, hogy hamarosan a csapatban találta magát.


1972-ben került Békéscsabára. Szülővárosa csapatában három szezon alatt 62 mérkőzésen 4 gólt szerzett. 1976-ban innen hívták be a felnőtt válogatottba, amivel a csabaiaknak is nagy büszkeségre adott okot, hiszen ő a klub történetének első válogatott játékosa.
1977-ben csatlakozott a Budapest Honvéd gárdájához. Hat szezont futballozott a fővárosban, az 1977-78-as évadban második helyet értek el, két évvel később – Puskásék után 25 évvel először – megnyerték a bajnokságot. A csapatból egyedüliként a teljes szezont, az első perctől az utolsóig a pályán töltötte. Újabb egy év múltán egy bronzéremmel gyarapodott éremkollekciója. A Honvédban 187 bajnoki mérkőzést játszott és 10 gólt szerzett.
Klubkarrierjéből kiemelkedik a 1978-79-es szezon, amikor a Honvéddal az UEFA-kupában a negyeddöntőig jutottak, a Közép-európai Kupában pedig döntőt játszottak.
Pályafutása következő állomása Debrecen volt, 1983-ban a Debreceni MVSC játékosa lett. Két szezont töltött itt, 35 bajnoki meccsen játszott, és elévülhetetlen szerepe volt abban, hogy a Loki 1984-ben, egy év után visszakerült az NB I-be. Egy sérülés miatt fejezte be a labdarúgást 1985-ben, aktív játékospályafutása tehát a Cívisvárosban zárult.
A válogatottban négy év alatt kilenc alkalommal szerepelt, többszörös ifjúsági, utánpótlás, olimpiai és B-válogatott. Karrierje során megfordult többek között a Bernabéu Stadionban, az Old Traffordon, a Nou Campban és a mexikóvárosi Azték Stadionban is, játszott az argentin és a spanyol válogatott ellen. Klubcsapatával legyőzték a holland Ajaxot és a portugál Sportingot, de összecsaptak többek között a Valencia, a Sevilla, a Zaragoza, a Manchester United, a West Bromwich Albion és a Vasco De Gama csapatával is. Ezeknek a meccseknek köszönhetően találkozhatott Pelével és Johan Cruijff-fal, a világ labdarúgásának két kiemelkedő alakjával.
Pályafutása legnagyobb elismerésének azt tartja, amikor Vujadin Boskov, a Real Madrid világhírű edzője egyszer azt nyilatkozta, hogy ’Azért tudtuk a Honvédot kiverni, mert Paróczait kikapcsoltuk a játékból. Az ő felfutásai bontják meg az ellenfelet, ezért ráállítottam Larry Cunninghamet, aki a Real és a spanyol bajnokság leggyorsabb és legértékesebb játékosa.’
1985-ben a debreceniek utánpótlásedzője lett, később vezetőedző volt Kabán, Tiszavasvárin, Szegeden, Hajdúszoboszlón és Békéscsabán is.
Jelenleg az MLSZ hivatalos mérkőzésellenőre, évente mintegy 30 NBI-es, NBII-es és NBIII-as meccsen működik közre.

 

Képzéseink

Diákjaink az egyetemen