- Részletek
-
Készült: 2019. december 11. szerda, 10:02
A múlt hétvégén Déván, a Téglás Gábor Elmélet Líceumban járt iskolánk maroknyi csapata a XVII. Adventi koszorú versmondó versenyen. Két héttel a szavalóverseny előtt egyedül a Dani gyerek mutatott érdeklődést a részvételre. De ő nagyon. Mondom neki, de Danikám, egy gyerekkel nem utazunk Erdélybe, ha lennétek legalább hárman, akkor talán. És láss csodát, másnapra összeállt az utazóstáb, két nappal később már konkrét versekkel jöttek, sőt öt nappal a verseny előtt már a szöveget is tudták. Nagyjából. Egyetlen kételyem Dani versválasztása kapcsán merült fel. Reményik Sándor: Téli rózsatő, kezdi a verset. Dani, ez mitől istenes vers? Zsuzsa néni, bele lehet magyarázni, négyszer elhangzik a „hisztek-e benne”, meg amúgy is, Reményik vers. Na és? Én látom a rózsatőben Isten jelenlétét. Ha te látod, akkor mondd el úgy, hogy én is lássam!
Az indulás előtt még kinyomtattam a versek szövegét, az ördög sosem alszik, láttunk már lefagyott versmondót. Érkezés után még volt egy röpke óránk a vacsoráig. Meghallgattam a verseket. Dóri kedves magabiztossággal kezelte a szöveget, Máté bájos lelkesedéssel, Dani maradt a végére. Nézem a papírt, nálam egy „m” betűvel több van, mint amit eddig hallottam. Dóri, nézz már rá a neten az utolsó sorra, talán csak rossz szöveget nyomtattam ki. És minden verzióban ott éktelenkedik utolsó betűként az „m”. Az oké, hogy háromszor benne van a „hisztek-e benne”, de ha negyedszer, zárásként, sortöréssel, „hisztek-e bennem?” kérdés szerepel, akkor miről is szól a vers? Hát, igen, ezt egy kicsit benéztem, magyarázkodik a fiú.
Bővebben ...